A 2. világháború előtti nagyarányú német fegyverkezéskor a német hadseregnek szüksége volt egy megbízható, olcsón előállítható géppisztolyra.1938-ra az Erma fegyvergyár elkészült az új fegyver mely az MP38(MaschinePistole) Schmeisser nevet kapta.Ez azért érdekes,mert nem a híres fegyvertervező Hugo Schmeisser tervezte a géppisztolyt, hanem Heinrich Vollmer az Erma művektől! A fegyver azért kapta mégis a Schmeisser nevet, mert az ő gyárában állították elő.
MP38
Az MP38-as géppisztoly teljesen fémből és műanyagból készült ami akkoriban még ritkaságszámba ment. A géppisztoly tokját forgácsolással alakították ki. Ez a gyártástechnológia bonyolult és meglehetősen drága. A biztonsággal is voltak még problémák, mert véletlen leejtésnél, illetve nagy erőhatások következtében a fegyver elsülhetett.
MP40
Az új géppisztoly az MP38-as modernizált háborús sorozatgyártásta felkészített változata. A két fegyver közti különbségek: - az MP40 sajtolással készült ami elég új dolognak számított, mivel az évekkel újabb AK47 is forgácsolással készült és csak az AKM modellnél tértek át a sajtolt lemezek használatára! Az új fegyvert biztonságosabbra tervezték, kizárták a véletlen elsülés lehetőségét, a szabad szemmel látható különbség, hogy eltűntek az MP38-nál alkalmazott hosszanti merevítőbordák a tokról. Végül a tervezők a csövet is meghosszabbították 1cm-rel.
Szerkezet,felépítés
Az MP38/40 típusú géppisztoly tömegzáras reteszelésű nyitott zárszerkezetű fegyver. A nyitott zárszerkezetnek akkor van jelentősége amikor a fegyverrel már nagyon sokat lőttek(hadifegyverről lévén szó) és a cső felforrósodott, akkor nem következhet be az öngyulladás, mivel a zár lövés után hátul fennakad és az új töltény csőfarba kerülése, csak az elsütőbillentyű elhúzásával történik meg.Ennél a zárolási módszernél - a zárttal ellentétben - viszont könnyebben koszolódik a fegyver belseje. A géppisztoly nem rendelkezik tűzváltó karral, de a kis tűzgyorsaság miatt egyes lövések is leadhatók vele.
A fegyver irányzéka kétállású 100, illetve 200 méterre állítható be. A célgömb a sérülések elkerülése végett fedett. A válltámasz behajtható mivel az MP38/40-et főként harckocsizóknak és ejtőernyősöknek fejlesztették ki, ahol a szűk tér megköveteli a kisméretű vegyver alkalmazását, de egy pisztoly túl kevés tűzerőt biztosítana. Egyébként ez a válltámasz nagyon hasonlít a magyar gyártmányú AK63D (AMMSZ) típusú gépkarabélyéra. A zárfelhúzó kart a kar 180fok-ban visszaforduló vájatába kell beakasztani. Ez elég stabilan rögzíti, így nem fordulhat elő, hogy a zár véletlenül visszacsúszva véletlen lövést váltson ki.
A fegyverre bajonett nem szerelhető, de ez nem is tekinthető hibának. A katonák a 32 lövetű szekrénytárakat kis 3 tárat befogadó vászon tokokban hordhatták övre akaszva.
A fegyver hatásos lőtávolsága kb.: 200 méter efölött a találati arány rohamosan csökken. A tervezők életrekeltették. Kiváló elképzelésüket és tökéletes német precizitással építették meg a fegyvert, mely városi harcra a 2.vh.talán legjobban sikerült fegyvere lett. Ennek precizitásnak voltak azonban hátrányai is szélsőséges éghajlati viszonyok között! A sivatagban a portól akadt el a géppisztoly, Oroszországban pedig összefagytak a pontosan illeszkedő alkatrészek! A géppisztoly lövés közben nyugotan viselkedik az 500lövés/perces tűzgyorsaság és a 4,02Kg-os tömege miatt.
Az MP38-ból és az MP40-ből összesen 908.317 darabot gyártottak a háború során!
Tecnikai adatok
Kaliber: 9×19mm Parabellum
Hossz beh.válltámasszal: 632 mm
Kihajtott v.tám.: 832 mm
Tömege (üresen): 3,97kg (MP40)
Cső: 248 mm, 6 huzag jobbra forgó
Tár: 32 lövetű szekrénytár
1 tár tömege töltve kb.: 640g
Tűzgyorsaság: 500löv/perc
Csőtorkolati sebesség: 381 m/s
Irányzék: 100 ill. 200 méterre