Mik�zben az AK-47 h�rneve m�g mindig fenn�ll, ma m�r kor�ntsem olyan n�pszer� a felhaszn�l�k k�r�ben, ha van egy kis p�nz�k �s v�laszt�si lehet�s�g�k. Igaz ez Afganiszt�nra is, ahol a drogband�k m�r a dr�g�bb amerikai, eur�pai �s izraeli fegyvereket is megengedhetik maguknak. Egy kelend� nyugati t�vcs�ves puska ak�r t�bb ezer doll�rba is ker�lhet, b�r egy r�gebbi G-3-as (a hidegh�bor� 7,62 mm-es hossz� cs�v� pusk�ja) vagy ann�l modernebb fegyverek hasonl� kaliberben olcs�bban is beszerezhet�k. Aki AK-47-est cipel a v�ll�n, azt ma m�r len�zik, mivel egy kipofozott darab m�r 20 doll�r�rt beszerezhet�.

Afganiszt�n tele van AK-47-esekkel az orosz hadseregnek, az egyiptomiaknak, az izraelieknek (akik a 80-as �vekben mind sz�ll�tottak ide g�pkarab�lyokat) �s a t�liboknak (akik a 90-es �vekben m�g t�bbet v�s�roltak) k�sz�nhet�en.

Sok orsz�gban, mint p�ld�ul Libanonban vagy Kolumbi�ban, az AK leg�jabb v�ltozatai (k�l�nf�le kaliberekben) ugyanannyiba ker�lnek, mint a nyugati fegyverek (500–1000 doll�r k�z�tt). Pakiszt�nban, ahov� a hat�ron kereszt�l be�ramlanak az olcs� k�zifegyverek Afganiszt�nb�l, az �ruk m�r 300 doll�r alatt van. A vil�g egyes r�szein, ahol egykor t�meg�vel haszn�lt�k, de ma m�r kev�sb� van r�juk sz�ks�g, ugyanakkor nem is cser�lt�k le �ket, nagyon sok r�gi �s olcs� AK-47-es van. Ugand�ban ak�r 200 doll�r�rt is lehet egyet v�s�rolni, de Kambodzs�ban m�r 50 doll�r alatt is tal�lhatunk.

Az AK-47-essel az a gond, hogy vad�szfegyvernek pocs�k, hacsak nem r�gz�tik az ir�nyz�k�t, vagy sokat gyakorolnak vele. Ez azonban el�g k�lts�ges, mivel a hozz� val� l�szer darabja 20 centbe ker�l. A vil�gnak