Nem el�zm�nyek n�lk�l val�

Az els� �s m�sodik vil�gh�bor� alatt, mint az k�zismert, a Smith and Wesson a .45 ACP M1911-pisztolyok ir�nti katonai ig�nyt t�lt�t�rcs�s M1917 revolverekkel v�ltotta ki. A c�g mai legt�bb �nt�lt� pisztoly�nak el�dje, az M39 eleve a 9 mm Luger l�szert t�zelte, �s revolverez� els�t�szerkezet� volt. Az els� .45 ACP kaliber� Smith and Wesson �nt�lt� pisztoly megjelen�s�re eg�szen az 1980-as �vekig kellett v�rni (ezekb�l lett azt�n kompakt, majd szubkompakt m�ret� is), de mindegyik�k az SW M39/59-re �p�lt. K�sz�ltek ebb�l is csak single action s�t�s� sportv�ltozatok, de j�r�szt "custom shop item"-ek voltak, teh�t igen kis sorozatban gy�rtott�k �ket. A Walther-ral t�rt�nt egy�ttm�k�d�s keret�ben a P99/SW99-nek is elk�sz�lt egy .45 ACP kivitele, de �gy t�nik a jenki hazafi�i lelkesed�s enn�l t�bbet k�v�nt.

Az 1990-es �vek v�gefele a Performance Center (a Smith and Wesson bels� tunningm�helye) elk�sz�tette az M945-tel kezd�d� t�puscsal�dot (Kaliber 2000/32.), melynek k�lseje, kezel�szervei m�r er�sen M1911 jelleg�ek voltak, azonban a pisztoly maga nem volt m�r, mint egy hagyom�nyos harmadik gener�ci�s SW-�nt�lt� m�s ruh�ban. A kis sorozat miatti magas �r (1500 USD) ok�n ez a t�puscsal�d nem lett igaz�n sikeres.
A Colt h�tt�rbe szorul�s�val olyan �j M1911-gy�rt�k/forgalmaz�k jelentek meg az amerikai piacon, mint p�ld�ul az els�pr� sikert arat� Kimber. A Kimber M1911-eseinek tokj�t �s sz�nj�t azonban maga a Smith and Wesson gy�rtotta, m�gha ezt nem is rekl�mozt�k sz�lesk�r�en. V�lhet�en az id�k�zben amerikai tulajdonba visszat�rt Smith and Wesson vezet�i �szlelt�k, hogy a tulajdonk�ppen majdnem m�luk gy�rtott term�kb�l a Kimber csaknem 40 ezret el tud adni �vente, akkor ott nekik is van keresnival�juk. A nagy 2002/2003-as modelloffenz�va keret�ben piacra dobt�k h�t a Smith and Wesson t�rt�net�nek els� val�di M1911-pisztoly�t, az SW 1911-et.


L�nyegesebb szerkezeti v�ltoztat�sok az eredetihez k�pest

Az M1911-et John Moses Browning tervezte m�g a m�lt sz�zad elej�n, azonban messze nem saj�t j�sz�nt�b�l, hiszen az amerikai hader�k tender�n kellett megfelelnie. A 9 mm-es l�szerr�l a .45 ACP-re val� �tt�r�snek k�sz�nhet� a kor�bbi Browning pisztolykonstrukci�khoz k�pest bonyolultabb megold�sok jelent�s r�sze. A szerkezet t�bb szempontb�l nem felel ma m�r meg sem a biztons�ggal, sem a t�meggy�rthat�s�ggal kapcsolatos sz�mos elv�r�snak, a Smith and Wesson teh�t minim�lisan m�dos�tott, ahol j�nak l�tta.
A k�v�lr�l legjobban l�that� elt�r�s a h�velyvon� elhelyez�se. Az eredeti M1911 eset�ben ez az alkatr�sz k�v�lr�l nem l�that� m�don, a sz�n belsej�ben futott. Beszerel�se h�tulr�l t�rt�nt. Enn�l is nagyobb probl�ma, hogy a h�velyvon�t beszerel�s el�tt egy picit k�zzel meg kell g�rb�teni, k�l�nben nem fog megb�zhat�an m�k�dni a fegyver. Egyszer siker�lt �tfutnom egy amerikai szakcikket, melyben csek�ly m�sf�l oldalon ennek az egyetlen alkatr�sznek a helyes beszerel�s�t �s ellen�rz�s�t taglalt�k, az�ta m�g kev�sb� b�rom az eg�sz konstrukci�t komolyan venni...

A Smith and Wesson az SW1911 eset�ben az �sszes t�bbi (k�zponti gy�jt�s�) �nt�lt�j�n is alkalmazott, a sz�nba oldalr�l beszerelt h�velyvon�t �p�tett be, ami j� h�z�snak bizonyult, hiszen h�velykivet�si hib�t egy darabot nem tapasztaltunk a teszt sor�n. R�ad�sul az alkatr�sz esetleges t�r�se eset�n k�nnyen, gyorsan kicser�lhet� egy csereszabatos darabra. Az eredeti M1911 helyretol� rug�ja csak a cs� kb. fele hossz�s�g�ig tart, ami a szerel�s neh�zkess�g�t, illetve a rug� �lettartam�nak cs�kken�s�t okozza. Az SW1911 eset�ben teljes hossz�s�g� helyretol� vezet� rudat kapunk, ami r�ad�sul ac�lb�l van, �gy j�t�konyan cs�kkenti a h�trar�g�st. (Viszont a sz�tszerel�st alaposan m�dos�tja.)

Az M1911 eset�ben a cs�ret�ltve, bebiztos�tva visel�s volt a f�szab�ly (a hadseregben nem, ott cs� al� t�ltve viselt�k a fegyvert). Az �t�szeg pedig ilyenkor sz�pen szemben�z a cs�ben lev� t�lt�ny csappanty�j�val, cs�torkolatra leejt�skor el�fordulhat v�letlen els�t�s, amire t�bb p�lda is ismert. Maga a Colt is �szlelte a probl�m�t (k�l�n�sen, mivel a v�letlen els�l�s elleni v�delem az 1980-as �vekre a rendv�delmi szervek �ltal rendszeres�tett t�pusokn�l alapk�vetelm�nny� v�lt), �gy a Series'80 modelljein az els�t�billenty� �ltal m�k�dtetett passz�v �t�szegbiztos�t�st kezdett alkalmazni. Ennek k�t h�tr�nya volt. Az egyik, hogy a j� s�t�st alaposan lerontotta, a m�sik, hogy a Colt ezt leszabadalmaztatta, teh�t m�s Egyes�lt �llamokbeli gy�rt� nem alkalmazhatta. (A kanadai Para-Ordnance-ra p�ld�ul ez nem vonatkozott.)

A 2000-es �vek elej�n a Kimber olyan passz�v �t�szegbiztos�t�st �p�tett be, amely a markolatbiztos�t� �ltal ker�lt aktiv�l�sra, �gy a s�t�si er�t szerencs�re nem befoly�solta, �gy meg ritk�n esik le egy pisztoly, hogy k�zben a felhaszn�l� fogja a markolatot. Mivel ugye a Kimber pisztolyok f�darabjait a Smith and Wesson gy�rtja, �gy az SW1911-en is ezt a megold�st alkalmazt�k. Az �t�szegbiztos�t� reteszel� t�mbje (dug�ja) a sz�n jobb h�ts� r�sz�ben helyezkedik el.

Visszah�v�si akci�

A dolog azonban nem megy olyan sim�n mint gondoln�nk. 2003. nyar�n a Smith and Wesson a visszah�v�si akci�t rendelt el (http://www.smith-wesson.com/CatalogManual/sw1911recall.htm), mert a JRD0000 �s JRD4750 gy�ri sz�m k�z� es� p�ld�nyokon a biztos�t�dug� (safety plunger) beragadhat, ez pedig balesethez vezethet. Az �ltalunk tesztelt p�ld�ny bizony sajnos pont ebbe a gy�ri sz�m tartom�nyba esik, de nem dob�ltuk a fegyvert �sszevissza, hogy kider�ts�k, a hiba fenn�ll-e. Levett sz�nn�l megnyomva a biztos�t�elemet, az mag�t�l visszaugrott, �gy l�tsz�lag ezzel nincs semmi probl�ma.


Szersz�mig�ny

A szerkezet m�dosul�s�n�l eml�tettem, hogy a hossz� helyretol�vezet� r�d a r�szleges sz�tszerel�st er�sen m�dos�totta, m�gpedig annyira, hogy ahhoz szersz�m sz�ks�geltetik. Ez a szersz�m egy, a cs�vezet�h�vely homloklapj�nak megfelel� kiv�g�ssal b�r� kis kulcs, amit a pisztolyhoz adnak.

A t�ltetlens�g alapos ellen�rz�se ut�n nyugalmi poz�ci�ban lev� sz�n mellett benyomjuk (�s �gy tarthuk) a cs� alatt lev� kupakot, mely egy�bk�nt arra szolg�l, hogy a helyretol� rug� erej�t �tadja a sz�nnak. Ezut�n r�illesztj�k a kulcsot a cs�vezet�h�velyre, �s igyeksz�nk azt elford�tani. Mivel azonban a rug� kupakja ek�zben folyamatosan nyom, a kulcs t�bbsz�r leugrik a hely�r�l, miel�tt a m�veletet el tudjuk v�gezni. A cs�vezet�h�vely elford�t�sa ut�n az kivehet�, k�zben az helyretol� rug� �s kupakja is el�reugrik a cs� al�l. Ezt�n az imm�r rug�er� �ltal nem nyomott sz�nt h�trah�zzuk annyira, hogy a sz�non lev� f�lk�r alak� illeszt�jel a sz�nakaszt� kar v�ge felett legyen. Ekkor kih�zhat� jobbr�l balra a sz�nakaszt�. Mivel ennek tengelye tartja a cs�kengyelt, �gy a r�szben sz�tszerelt sz�n, benne a cs�vel imm�r leh�zhat� a tokr�l. A helyretol�szerkezet elt�vol�t�s�t k�vet�en a sz�nb�l a cs�vet el�refele tudjuk kivenni.

M�r a sz�tszerel�s sem volt egy f�kly�smenet, az �sszerak�s pedig egyenesen r�m�lomszer�. A kengyel bej�tsz�sa a hely�re, helyretol� rug� visszaszerel�se komoly t�zperceinkbe ker�lt, �s �lland�an att�l rettegt�nk, hogy a kirep�l� ac�lkupak esetleg ne verje ki a szem�nket. Lehet, hogy sok tekintetben XXI. sz�zadiv� alak�totta a Smith and Wesson az M1911-et, de ezen a t�ren ism�t a XX. sz�zad elej�n tal�ltuk magunkat.

A .45 ACP kaliber� pisztoly egy�bk�nt a megszokott Colt-Browning reteszel�st alkalmazza, a cs� a szak�ll�n lev� kengyelen kereszt�l kapcsol�dik a tokhoz, e kett�s forg�sk�z�ppont k�r�l elfordulva billen le a cs�far. A cs� 2 db reteszel�bord�val kapcsol�dik a sz�nhoz. A cs�szak�ll nem tartalmaz klasszikus �rtelemben vett adogat�p�ly�t, az a tokon, a t�r el�tt van. A cs�be tart� t�lt�nynek teh�t "ugrania" kell egy kicsit, ami nem jav�t a cs�ret�lt�si megb�zhat�s�gon. A cs� fels� r�sz�n, a t�lt�ny�r m�g�tt egy kis kerek kiv�g�s tal�lhat�, melyen kereszt�l vizu�lisan is meg lehet gy�z�dni a cs�ret�lt�tts�gr�l.

A bels� r�szeket megvizsg�lva az elk�sz�t�s min�s�ge els�rang�nak bizonyult, szinte semmi g�pnyom, vagy �nt�si sorja nem maradt. Az illeszt�s p�ldaszer�, semmi nem l�ty�g, s�t a cs�vezet�h�vely szinte m�r t�l szoros. M�s k�rd�s, hogy a Smith and Wessont�l rosszabbat nem is lenn�k hajland� toler�lni.

K�ls�s besz�ll�t�k

A pisztoly alkatr�szeinek nem mindegyik�t k�sz�ti a Smith and Wesson h�zon bel�l. Az oldalr�l lap�tott h�romsz�g profil�, kifejezetten rejtett visel�sre optimaliz�lt fix n�z�ke 2-pontos jelz�s�, a Novak c�g gy�rtja, anyaga ac�l. A t�r az eredeti M1911-eken egysoros, 7 db .45 ACP l�szer befogad�s�ra alkalmas volt, �ltal�ban nem sz�tszerelhet�, tiszt�thatatlan kivitelben. A Smith and Wesson M1911-e az ipar�gban legjobbk�nt elismert Wilson Combat-f�le t�rakat haszn�lja, melyb�l 2 db j�r a fegyverhez. Ezek sz�tszerelhet�ek, test�k rozsdamentes ac�l (b�r �n l�ttam k�lf�ldi szaklapban SW1911-hez tartoz� k�k�tett t�rakat). A Wilson-f�le t�rak nem 7, hanem 8 db l�szer befogad�s�ra alkalmasak, melyet �gy �rtek el, hogy a t�rfen�k kil�g a markolatb�l, �gy a t�r praktikusan egy kis pufferben v�gz�dik, mely t�rkiold�skor v�di a t�rat a s�r�l�st�l. A t�r adogat� m�anyagt�mbj�t pedig, hogy a nyolcadik (utas a hal�l) is bef�rjen befele kim�ly�tettre k�pezt�k ki.
A nagyobb kapacit�s� t�rnak azonban t�bb gyakorlati h�tr�nya is akad. Az nyolcadik l�szert csak komoly nyomorgat�s �r�n lehet belepr�selni. Ha pedig m�r benne van, akkor a pisztolyba csak igen kem�ny k�zzel lehet a t�rat belenyomni, c�lszer� n�h�nyszor izomb�l r�csapni a fenek�re a biztos r�gz�t�shez.


Sokat csuklik!

Az SW1911 igen sz�p fegyver. A matt rozsdamentes ac�l tok �s sz�n �s a fekete kezel�szervek cs�b�t�an mutatnak. Ezen t�lmen�en az egysoros t�r �s a remek gumi markolath�jak is emelik a komfort�rzetet l�v�szet k�zben. A markolat h�ts� r�sz�n lev� Ed Brown-h�dfarok kiz�rja, hogy a kakas beleverjen a kez�nkbe l�v�s k�zben, illetve a markolatbiztos�t� kiemelked� r�sze is seg�ti a helyes fegyverfog�st. A kakasrug� h�za egyenes �s finom kiemelked�sekkel cs�sz�smentes�tett. A s�t�s kiv�l�, de a s�t�si pont m�g �ll�that� is. Az els�t�billenty� alum�niumb�l k�sz�lt, k�nny�tett, csak�gy, mint a kakas. Minden egy�tt van teh�t, ami az �lvezetes �s eredm�nyes l�v�szethez sz�ks�geltetik. �gy kor�bbi sz�mos ellen�rz�s�nket a t�pussal szemben f�lret�ve, kezdt�k el a l�v�szetet.

Az alkalmazott l�szer a leg�ltal�nosabbnak tekinthet� 230 graines FMJ-l�ved�kes (MFS-gy�rtm�ny�) t�lt�ny volt. Ehhez a l�ved�kt�meghez �s -form�hoz konstru�lta Browning eredetileg a pisztolyt. Csakhogy. A pisztoly cs�ret�lt�si akad�lyainak sz�m�t 15-n�l meguntuk sz�molni, 100 l�v�sb�l legal�bb 20 akad�lyt produk�lt. Az akad�lyok mind egyform�k voltak: a cs�be igyekv� l�szer a t�rb�l kifele f�l�ton keresztbe�llt. Arra gyanakodva, hogy az egyik t�r hib�s, kicser�lt�k, de a m�sik t�rral sem volt soha k�pes kil�ni egy teljes, 8-as t�rnyit. Az akad�lyok a legels�t�l a legutols�ig v�letlenszer�en a t�r minden �llapot�n�l felmer�ltek. H�velykivet�si hib�nk egy�ltal�n nem is volt, a cs�ret�lt�si hib�kn�l pedig a t�lt�ny el sem jutott od�ig, hogy beakadhasson a h�vely hornya a h�velyvon�ba. �rdekes l�tv�ny lehetett, amikor jelre nekirontottam a 4 db IPSC-c�lnak, majd k�t l�v�s ut�n heves k�romkod�sok k�zepette r�ngattam ki a t�rat �s a sz�nt h�zogatva pr�b�ltam a keresztbeakadt l�szert�l megszabad�tani, majd �jrat�lteni a fegyvert. Ritk�n ker�l 30-40 m�sodpercembe 4 db pap�rlap lel�v�se...

Ne �rhessen azonban v�d, hogy �n vagyok fakez�, �s csak n�lam akadt el ez a m�ves fegyver, a 2 Kaliberes tesztel� mellett egy tapasztalt k�ls�snek is odaadtuk a fegyvert n�h�ny l�v�sre, de egy 8-as t�rat neki sem siker�lt leadni akad�ly n�lk�l. A gy�ri �j �llapot� fegyvert a l�v�szet el�tt egy�bk�nt finoman �tolajoztuk, teh�t ez sem lehetett a hiba oka.

A kezel�szervek egy�bk�nt kellemesen j�rtak, b�r a n�velt m�ret� biztos�t�kar mellett a sz�nakaszt�t is megny�jthatt�k volna h�trafele, mert �gy fog�sv�lt�ssal �s n�mi er�lk�d�ssel lehetett csak m�k�dtetni. A kezel�szervek jobbkezesek ugyan, de a biztos�t�t k�nnyen ki lehet cser�lni egy k�tkezesre. A biztos�t�kar sajnos nem m�k�d�tt t�k�letesen. Ugyanis leeresztett kakasn�l is volt egy kis mozg�sa felfele, ami �ppen el�g ahhoz, hogy ne engedje a sz�nt h�trah�zni. Teh�t, ha valaki esetleg cs� al� t�ltve hordja �s t�mad�s eset�n cs�re akar r�ntani, az itt cs�ny�n j�rhat. Ezen persze 1 mm-nyi f�m lepol�roz�s�val k�nnyen lehetne seg�teni, de egy ilyen kateg�ri�j� term�kn�l nem elv�rhat�, hogy a v�gfelhaszn�l� reszelgessen.

Pontos, de nagyon!!!

Az SW 1911 el�ny�re kell azonban �rnunk, hogy az �ltalunk kipr�b�lt egyik legpontosabb nagykaliber� �nt�lt� pisztolynak bizonyult. Magam 25 m�terr�l 4-6 centis 5-l�v�ses sz�r�sokat l�ttem, 15 l�v�s sz�r�sa (szabad k�zb�l term�szetesen) a 8-a l�lap c�lfeket�j�nek sz�k 1/3-�t foglalta el. Enn�l is izgalmasabb volt azonban az, amit 50 m�terr�l produk�lt a szerkezet! 3 l�v�s sz�r�s�t siker�lt 10 centis k�r�n bel�l elhelyezni, m�g volt olyan pr�b�lkoz�s, amikor a 3 l�v�sb�l kett� a kilences k�r�n bel�l csap�dott be. Nem semmi ez egy mozg� cs�ves reteszel�s�, fix ir�nyz�kos, alapvet�en �nv�delmi szerepk�rre sz�nt pisztolyn�l.

A l�v�s komfort�rzete a nagy, 1200 gramm feletti t�lt�tt t�meg� pisztolyn�l kifejezetten magas volt, csak az egyik tesztel� panaszkodott arra, hogy a tesztel�s v�ge fele a markolatbiztos�t� �s a tok illeszked�se nyomot hagy a tenyer�n. A lomha, neh�z .45 ACP l�ved�kek eg�szen �rdekesen lass� h�trar�g�st produk�ltak. A l�v�s k�zben sz�pen lehetett l�tni a mozdulatlan ir�nyz�kokon kereszt�l, ahogy kicsap a torkolatt�z, �s csak ezut�n kezdett el a sz�n h�traindulni, �s a fegyver felfele mozdulni.


Nem olcs� holmi

Az SW1911 els�sorban �nv�delmi szerepk�rre k�sz�lt (�s szerintem hamarosan megjelenik a kisebb, Commander �s/vagy Officer's m�ret� kivitele is), erre azonban szerintem elavult szerkezete (csak SA s�t�s, bonyolult karbantart�s) �s igen nagy t�mege miatt kev�sb� alkalmas. A tesztelt p�ld�ny pedig megb�zhatatlans�ga ok�n egy�ltal�n nem alkalmas arra, hogy �let�nket b�zzuk r�! Pontl�v�szetre kiemelked� pontoss�ga ok�n kiv�l� lenne, azonban - Eur�pa sz�mos orsz�g�t�l elt�r�en - n�lunk nincs m�d arra, hogy 9 mm-n�l nagyobb l�ved�k�tm�r�j� l�szert t�zel� fegyverrel elindulhassunk versenyen. Szitu�ci�s l�v�szethez egy k�tsoros t�rral k�sz�lt nagyobb kapacit�s� modell sz�ks�geltetne. Steel Challenge-re azonban m�r alapkivtielben is kiv�l� a pisztoly. A megb�zhat�v� t�tel azonban itt is alapk�vetelm�ny lenne. A pisztoly az USA-ban 700-800 doll�r k�rny�k�n szerezhet� be, de term�szetesen Eur�p�ban minden dr�g�bb, haz�nkban az SW1911 mintegy 340 ezer forint�rt szerezhet� be.