Kisebb, de szinte ugyanaz

A Steyr S9 a nagyobb M9-n�l 10 mm-rel r�videbb �s 13-mal alacsonyabb, k�ls�re m�gis sokkal kisebbnek l�tszik-�rz�dik, ennek lehet tal�n az is az oka, hogy a r�videbb cs� �s sz�n miatt t�bb, mint 130 grammal kisebb t�mege a teljes m�ret� pisztoly�n�l. Szubjekt�v meg�t�l�sem szerint a z�m�kebb S9 sokkal ar�nyosabbnak hat, mint az M. A nagyobb M9/M40/M357 9 mm Luger, .40 SW �s .357 SIG kaliberben k�sz�l, m�g a kisebb S9/S40 v�ltozatn�l hi�nyzik (egyel�re?) a .357-es kivitel.

A tok elej�n lev� t�gla alak� bem�lyed�sekb�l, melyek a szerel�kek (l�zerir�nyz�k, fegyverl�mpa) r�gz�t�s�re szolg�lnak oldalank�nt nem kett�, hanem csak m�sf�l van (olyan, mintha egy k�ssel lev�gt�k volna az M elej�t). K�rd�s, hogy vajon ezek a r�videbb r�gz�t�pontok alkalmasak-e a k�nnyebb, nagyobb h�trar�g�s� fegyverre val� stabil felr�gz�t�sre? Egyebekben m�szakilag a kis �s nagy Steyr-pisztoly gyakorlatilag azonos, �gy akik olvast�k az arr�l sz�l� cikk�nket a Kaliber 31. sz�m�ban, azok csak mem�ria-friss�t�sk�ppen olvass�k a fegyver szerkezet�t le�r� r�szt.

Fel�p�t�s �s sz�tszed�s

Mint majdnem minden modern �nt�lt� pisztolyon manaps�g, a Steyr M/S eset�ben is a SIG Sauer pisztolyokon megismert z�rol�st alkalmazz�k, amikor a nagym�ret�, sz�gletes t�lt�ny�r a sz�n megn�velt m�ret� h�velykivet� ny�l�s�ba z�r�dik. A cs� kireteszel�s vez�rl�s�t a konkurens Glockokn�l a m�anyag tokban egy k�l�n ac�lbet�t oldja meg, �s a vezet�s�nek is a m�anyagban elhelyezett, m�anyaggal k�rbe�nt�tt - nem cser�lhet� - kialak�t�s�ak.

A Steyr M vezet�s�njei azonban az els�t�szerkezettel egy elemet k�pezve egyben, felfele kiemelhet�ek a m�anyag tokb�l, ami jav�t�s szempontj�b�l jelent�s el�nyt jelent. A vezet�s�neket h�tulr�l megn�zve, felt�nik azok k�l�n�s, h�romsz�g alak� profilja, �s a sz�n csatlakoz� fel�letei is ilyen form�j�ak. Ennek t�bb el�nye is van, egyr�szt az �rintkez� fel�letek nagym�rt�k� megn�vel�s�vel biztosabb�, tart�sabb� v�lik a sz�n megvezet�se, m�sr�szt maga a sz�n is alacsonyabbra m�retezhet�, �s a cs�tengely alacsonyabbra ker�lhet a l�v� csukl�j�hoz k�pest, ami seg�t a felcsavar� er�k cs�kkent�s�ben.

A Steyr M sz�tszed�s�re a tok jobb oldal�n lev� lefele ford�tand� kar szolg�l, melyet a fegyverz�r kism�rt�k� benyom�sa ut�n lehet lefele ford�tani, majd az els�t�szerkezet elcsattint�sa ut�n a sz�nt, a benne lev� cs�vel �s helyretol� rug�val egy�tt el�re leh�zhatjuk. Ha el�tte nem ellen�rizt�k a t�lt�ny�r �ress�g�t, akkor igen kellemetlen meglepet�s �rhet az elcsattint�skor... A visszarak�shoz mind�ssze a szerelt sz�nt kell visszatolni a tokra, a kar mag�t�l visszaugrik alaphelyzetbe. A Steyr M/S modellek el�nye a Glockokhoz k�pest, hogy sz�njuk alacsonyabb �s lekerek�tettebb is azok�n�l, �gy k�nyelmesebben rejthet� a ruh�zatban.

Glockos els�t�szerkezet

A Steyr M/S pisztoly els�t�szerkezet�t a gy�r Reset Actionnak nevezi. A fegyver kakas n�lk�li, �t�szeg t�pus� els�t�ssel. Az els�t�szerkezet cs�ret�lt�skor (illetve a sz�n h�tramozg�sakor) el�fesz�tett helyzetbe ker�l, majd a billenty� megh�z�s�val ker�l csak teljesen megfesz�tett helyzetbe, �s s�l el. Az els�t�er� minden l�v�sn�l azonos.

A Glockhoz k�pest jelent�s k�l�nbs�g azonban, hogy a Steyr M els�t�se mind�ssze 4 mm billenty�utat k�vetel meg, �s kor�ntsem olyan ny�l�s, �gy a Glockokn�l gyakran tapasztalhat�, l�v� �ltali elr�nt�st j�r�szt ki lehet k�sz�b�lni. A Steyr M els�t�szerkezete nem teszi lehet�v� a sz�n h�trah�z�sa n�lk�l az els�t�szerkezet m�sodszori m�k�dtet�s�t, �gy elcsettent l�szerre nem lehet "r�revolverezni".

Majdnem v�gtelen sz�m� biztos�t�

A Steyr M/S fegyverekn�l a biztons�gra - ma nagyon divatos m�don - t�bb, mint elegend� figyelmet ford�tottak. Ez�rt egy integr�lt fegyverz�r ker�lt elhelyez�sre a pisztolyon, a tok jobb oldal�n, az els�t�billenty� felett (egy kis k�r alak� panel, k�t ny�l�ssal). Ehhez egy p�r kulcs tartozik, melyeket r�dugva a z�rra, annak elford�t�s�val blokkolhat� a fegyver m�k�d�se, �s a sz�tszerel�s is g�tolt. (Szinte furcs�lja az ember, hogy a fegyver doboz�ra nem biggyesztettek m�g egy lakatot...)

Az els�t�szerkezet biztos�t�s�hoz k�t f�ggetlen rendszert tal�lunk a pisztolyon. Az egyik az els�t�billenty� homlokfel�let�n tal�lhat�, melynek benyom�sa n�lk�l a billenty� nem mozd�that�. Ez a k�t darabb�l �ll� els�t�billenty� hasonl�an m�k�dik, mint a Glockokn�l. A m�sik biztos�t�si rendszer est�ben az els�t�szerkezet megfesz�tett �llapot�ban a s�torvas el�ls� r�sze felett, k�toldalt a tokon tal�lhat� piciny gombot kell lefel� h�zni, ekkor az els�t�billenty� el�tt, a s�torvason bel�l kiemelkedik egy gomb, �s a t�zel�s g�tolva van. Ezt a billenty� el�tti gombot visszanyomva t�zelhet�nk a pisztollyal. Ennek a biztos�t� megold�snak az el�nye, hogy nem sz�les�ti ki a pisztolyt, �s mindk�t k�zzel egyar�nt haszn�lhat�. Haszn�lata nem �szt�n�s mozdulat, mutat�ujjal felfele tolni egy gombot nem k�nny�, �s ut�na vissza kell t�rni az els�t�billenty�h�z a l�v� kez�nek. Kibiztos�t�s sor�n - ezt pr�b�lgattuk - nagyon k�nny� egy�ttal megnyomni annyira az els�t�billenty�t (k�l�n�sen vaskosabb ujj�aknak), hogy az els�t�szerkezet m�k�d�sbe l�pjen.

Term�szetesen ezeknek a szerkezeteknek az alkalmaz�sa opcion�lis, a fegyver vesz�lytelen ezek bekapcsol�sa n�lk�l, puszt�n a billenty�biztos�t�ra val� hagyatkoz�ssal is.
A pisztolynak van cs�ret�lt�tts�g jelz�je is, mely v�gigmen� rug�s r�d, �s aminek v�ge a t�lt�ny�rbe l�g bele, �s a cs�ben lev� l�szer h�vely�nek talpa nyomja h�tra. A cs�ret�lt�tts�g jelz� a sz�n h�tulj�n kiemelkedik, �gy k�zzel ak�r s�t�tben is k�nnyen kitapinthat�.

V�logat�s markolat

A Steyr S9 markolata, cs�ve, �s ir�nyz�vonala term�szetesen j�val r�videbb, mint nagytestv�r��, ami �rz�keltette is hat�s�t l�eredm�nyeinkben. A pisztoly anat�miai szempontokat er�teljesen figyelembe v�ve megtervezett markolata a rajta lev� h�ts� kiemelked�s miatt nem mindenkinek "j�n be" egy�rtelm�en. A szerkeszt�s�gben �s l�t�ren t�bb fegyverekhez �rt� �s nem �rt� embernek (mindk�t nemb�l, a legk�l�nb�z�bb testm�reteket figyelembe v�ve) kez�be adva a pisztolyt 7-b�l 3 szem�lynek abszol�te nem fek�dt a markolat. B�r ez nem tekinthet� t�k�letesen reprezentat�v mint�nak, de akinek nem nyerte el a tetsz�s�t, az alapvet�en arra panaszkodott, hogy �szt�n�sen c�lra tartva a fegyvert, a cs�torkolat hat�rozottan, kb. 30 fokos sz�gben felfele meredt. Nekem ilyen probl�m�m nem volt, csak - mint nagyobb t�rs�n�l - egykezes l�v�szetn�l kellett a fog�st keresni a p�p miatt az S9-en.
A markolat ilyet�n megform�z�sa a tervez�k szerint az�rt t�rt�nt, hogy a p�p magasabbra vezesse csukl�t, illetve a megszokottn�l jobban megd�nt�tt markolat �s alacsony cs�tengelyvonal miatt a felfele csavar� nyomat�kok kisebbek, a h�trar�g�s ink�bb tol� jelleg� legyen.

Bosszant� dolgok

A markolat form�ja �s a h�trar�g�s viszonya szubjekt�v �rz�sem szerint nagyj�b�l megfelelt az �g�rteknek, a relat�ve kis m�ret� �s k�nny� pisztoly ural�sa m�g gyors l�v�sekn�l sem okozott probl�m�t. A h�trar�g�s ink�bb ott volt t�lzottan �rz�kelhet�, hogy a lemezb�l k�sz�lt sz�nakaszt� �les sarka v�gta a kezet, ha kicsit laz�bban fogtam meg a markolatot.
Enn�l sokkal bosszant�bb volt az, amit a l�v�s helyett tett a kis pisztoly sajnos t�l sokszor. Az els� 20 l�v�sb�l nem kevesebb, mint 4 elcsetten�st produk�lt, majd 3 k�l�nb�z� gy�rtm�ny� (FMJ-l�ved�kes) l�szerrel a k�vetkez� 120 l�v�sb�l volt m�g kett�. �nv�delmi fegyvern�l alapvet�en egy is sok lenne, de azt lehetne a l�szer rov�s�ra �rni. Itt viszont teljesen egy�rtelm�en a gyenge �t�szegrug� okozta a gondot, ezt pedig rendk�v�l egyszer�en lehetne orvosolni a gy�rt�nak (csere egy er�sebbre). �rdekes arra visszaeml�kezni, hogy az �ltalam kipr�b�lt k�t darab Steyr M9 eset�ben is volt 1-1 elcsetten�s. A kis S9 �ltal "em�sztetlen�l kik�p�tt" l�szereket a kontrollfegyverk�nt haszn�lt F�G P9R ill. SIG P228 gond n�lk�l els�t�tte.
De t�rj�nk csak vissza az "em�sztetlen�l kik�p�s" probl�mak�r�re, ugyanis ez sem volt z�kken�mentes. Ahhoz - biztons�gi szempontb�l - sajnos hozz�szokott az ember, hogy a t�r kiv�tele ut�n, ha a sz�nt energikusan megr�ntjuk, akkor a cs�b�l kivet�dik a l�szer. Felt�telezve, hogy van egy nem t�r�tt h�velyvon� (�s rug�ja) ill. kivet� a fegyverben. A tesztelt Steyr S9 viszont, teljesen �p alkatr�szekkel is legt�bbsz�r puszt�n annyit csin�lt, hogy kih�zta az elcsettent l�szert, majd a sz�n elenged�sekor vissza is tolta azt a t�lt�ny�rbe. Ez�rt azt�n v�gtelen�l fontos enn�l a p�ld�nyn�l, hogy a t�ltetlens�g ellen�rz�se sor�n felt�tlen�l n�zz�nk bele a t�lt�ny�rbe!!!

Ami viszont k�l�n�sen �rdekes volt, hogy norm�l m�k�d�s - l�v�s - k�zben a fegyver maxim�lisan megb�zhat�n t�lt�tt cs�re �s vetette ki az el�tt h�velyeket (t�r n�lk�l is!), m�g ha egy k�zzel fogtuk is. Ennek t�kr�ben el�gg� nehezen �rthet�, hogy mi okozta a k�zzel val� �r�t�s probl�m�it, ilyenkor az ember m�r hajlmaos saj�t akarattal felruh�zni a pisztolyt...

K�zelharcfegyver

A Steyr S9-hez hasonl� m�ret� m�anyagtokos pisztolyokat els�sorban polg�ri �nv�delemre, n�h�ny m�teres t�vols�gra tervezik - b�r p�ld�ul a .45 ACP kaliber� szubkompakt Glockokat sokan d�cs�rik pontoss�guk miatt. A kis Steyr nem bizonyult ebb�l a szempontb�l kiv�telnek.
A jellegzetes h�romsz�g c�lg�mb �s fel�l nyitott trap�z n�z�ke konfigur�ci�j� ir�nyz�kok 10 m�ter alatti l�t�vols�gon brill�roztak, k�nny� volt az anat�miai l�lap mellkas�ba k�ldeni a gyors r�dupl�z�sokat (term�szetesen azok a tesztel�k akinek a markolat "felfele hordott", magasabbra k�ldt�k a l�v�seket).

A 25 m�teren m�r sokkal kev�sb� volt elem�ben a pisztoly, hiszen a "combat only" ir�nyz�kokat szinte lehetetlen prec�zen rendezni. A szabv�nyos 8-a l�lap eset�ben a legjobb eredm�ny az volt, ha �t l�v�sb�l n�gyet siker�lt a c�lfeket�be juttatni, de a sz�r�s �gy sem lett 25-30 centim�tern�l kisebb. M�s k�rd�s, hogy �les helyzetben ez m�r er�sen irre�lis t�vols�g lenne.

Csak az amerikai piacra tervezve

A fegyver hi�nyoss�gai k�zt eml�thet� m�g, hogy csak 10 darabos kapacit�s� t�rak k�sz�lnek hozz�, irdatlanul vastag m�anyag t�rfen�kkel, holott nyilv�nval�an a markolatba m�g egy 2-3 t�lt�nnyel nagyobb t�r is bef�rne. (A t�rtest viszont szerencs�re ac�l.) Ennek oka, hogy a gy�rt� eleve �gy m�rte fel a piaci viszonyokat, hogy eur�p�ban ebb�l a modellb�l igencsak keveset fog eladni, �gy teljes m�rt�kben az USA fegyverkereskedelmi szab�lyai szerint terezt�k meg az eszk�zt. Ott pedig k�ztudottan 10 darabban van limit�lva a polg�ri felhaszn�l�s� t�rak kapacit�sa (�jonnan forgalomba ker�l�s eset�n). Az az�rt furcsa, hogy a Steyr egy�ltal�n nem sz�mol azzal, hogy valamilyen rendv�delmi szerv v�s�rolja meg az S9/S40-et, csak az M-hez van 10-n�l nagyobb t�r.

A t�rral kapcsolatos gond, hogy a tesztelt S9-en igen nagy er�vel kell m�k�dtetni a nem t�l nagy m�ret� t�rkiold� gombot, b�r ez egyfajta, a v�letlen t�relveszt�s elleni v�delemnek tekinthet�. A gyors t�rcser�t nehez�ti m�g, hogy a pisztolynak nincs t�rt�lcs�re, �gy neh�z gyorsan beletal�lni a markolatba t�rcserekor, b�r tiszt�n �nv�delmi szitu�ci�ban az�rt val�szer�tlen, hogy 10+1 l�szern�l t�bb lesz a fogyaszt�s. A nagyobb M eset�ben jelentkezett ez ink�bb gondk�nt, hiszen a sportl�v�k emiatt nem igaz�n tudt�k szitu�ci�s l�v�szetre haszn�lni a modellt.

Az S9 hasonl�an nagyobb testv�r�hez felszerelhet� egy, a markolat h�ts� �reg�be r�gz�thet� m�anyag v�llt�masszal, b�r a r�vid cs� �s ir�nyz�vonal miatt ennek l�tjogosults�ga parktikus szempontb�l nehezen igazolhat�.

Akinek nem inge...

Mint a tesztr�szb�l l�that� az �j S9 pisztollyal kapcsolatos benyom�saink el�gg� vegyesek voltak. A legaggaszt�bb megb�zhat�s�gi gond a sok elcsetten�ssel tal�n nem t�pushiba, �s igen k�nnyen kijav�that�. Hasonl�k�ppen a gy�rt�s korai szakasz�nak betudhat� - kis j�indulattal - a cs�ben lev� l�szer k�zzel �r�t�s�nek problematik�ja.

A t�bbi �rt�kel�si szempont persze er�sen szubjekt�v, �gy p�ld�ul a markolat form�ja, a sokf�le biztons�gi "k�ty�", ileltve az eg�sz pisztoly futurisztikus form�ja. Biztosan lesznek nagyon sokan akik pont ezek�rt d�ntenek az S9 mellett, b�r a nyilv�nval�an versenyk�pes, 150 ezer forint k�r�li �ra is komoly szerepet j�tszhat ebben.