A vil�g sok milli�nyi legy�rtott fegyver sok ezernyi v�ltozat�t ismerhette meg az id�k sor�n, de csak egy maroknyi v�lt k�z�l�k legend�ss�, vagy szimb�lumm�. A v�llfegyverek eset�ben ilyen volt a Brown Bess, a Winchester als�karos puska, vagy a Mauser M98. A modern id�kben k�t olyan hadipuska van, mely egym�ssal versenghet a legjellegzetesebb, vagy a h�rekben legt�bbet szerepl� fegyver c�m��rt. Az egyik a Kalasnyikov- a m�sik az M-16 g�pkarab�ly-csal�d.

Mink�t fegyver a jelk�pp� v�lt a vasf�gg�ny egyik oldal�nak v�delmez�jek�nt, �s id�vel gerilla �s terroristacsoportok embl�m�iban is megjelent vil�gszerte. Az al�bbi �r�s az AR-15/M-16 �nm�k�d� puskacsal�d kifejl�d�s�r�l �s egy m�dos�tott polg�ri kivitelr�l sz�l.

Eugene Stoner �jszer� megold�sai


Az M-16 kifejleszt�s�nek t�rt�nete elv�laszthatatlanul �sszekapcsol�dik a rendk�v�l tehets�ges Eugene Stoner (1922-1997) fegyvertervez� nev�vel. Term�szetesen maradtak ellentmond�sok azzal kapcsolatban, hogy egyes r�szletmegold�sok�rt pontosan ki a felel�s, de a fejleszt�s �ltal�nos ir�nyvonala nyilv�nval�.

Az M-16 el�dje egy polg�ri kereskedelmi forgalomba is ker�lt fegyver, az AR-10, melyet m�g az eredeti Armalite Corporation k�sz�tett az 1950-es �vekben. (Ez - a maga idej�n - radik�lisan �j �s eleg�ns �nt�lt� puska ma ism�t gy�rt�sban van az �jj�alap�tott Armalite Company term�kei k�zt.) Az eredeti fegyver a 7,62x51 NATO l�szerre volt tervezve, �s fegyvert�rt�neti jelent�s�g�t az adja, hogy nagyon sok m�anyag, illetve �nt�tt �s lemezb�l pr�selt alkatr�szt tartalmazott. Tov�bbi fontos jellemz�je volt, hogy fel�p�t�se ok�n a h�tral�k�st teljesen egyenes vonalban adta �t a v�llnak. �zletileg azonban az AR-10 sosem volt sikeres. Ezt n�melyek azzal magyar�zz�k, hogy a katonai piacon a 7,62x51 puskal�szer sorozatl�v�s k�zbeni uralhatatlans�ga �s - az AK-val szemben - 30 helyett csak 20 darabos t�r volt a v�tkes.

Kisebb kaliber� l�szer

N�h�ny �vvel k�s�bb megalkottak egy 5,56 mm-es "wildcat" (h�zilagosan, megl�v� l�szerb�l kifejlesztett) t�lt�nyt, �s �gy d�nt�tt a fegyvergy�rt� c�g, hogy lekicsiny�ti ehhez az AR-10-et �s ezzel nevez a US Army hadipuska p�ly�zat�n.

Mai napig vita t�rgya, hogy helyes volt-e �tt�rni a nagyon gyors, kiskaliber� .223 Rem l�szerre, hiszen sokan �ll�tj�k, hogy a 7,62x51 sokkal "hal�losabb" t�lt�ny. Ez k�ts�gk�v�l �gy van, azonban ez is lehetett az �tt�r�s egyik indoka. T�bb hadt�rt�n�sz ezt a d�nt�st strat�giai indokokkal magyar�zza. Az 5,56x45 eset�ben nemcsak, hogy az adott katona ugyanazon t�meg mellett sokkal t�bb l�szert tud mag�val vinni, de nagyobb a val�sz�n�s�ge annak, hogy a kisebb l�szer ink�bb okoz s�r�l�st, mint hal�lt. H�bor�s id�ben pedig az lehet a k�v�natos, hogy a sebes�lt katona sz�ll�t�sa, �pol�sa m�sik kett�t-h�rmat is lek�ss�n. A halott katona csak hever, �s nem k�ti le t�rsait.

A teljes igazs�g az �tt�r�si d�nt�s m�g�tt persze nem ismert. Igaz, hogy a nagyobb l�t�vols�g�, �s n�v�nyzeten �thatolva nagyobb ballisztikai stabilit�s� 7,62x51 l�szer kedvez�bb tulajdons�gokkal b�r. Azonban az �jabb 5,56x45 l�szerek, l�ved�kek (pl.: SS109) �s huzagemelked�sek nagyon hat�konny� tehetik a fegyvert, illetve a magas l�ved�ksebess�g (800 m/s becsap�d�si sebess�g felett - a szerk.) kis l�t�vols�gon hidrodinamikai sokkot okozhat, �s gyakran megfigyelt jelens�g, hogy a l�ved�k bukd�csol a sebcsatorn�ban.

Lass�, de biztos siker

Miel�tt az USA hadereje elfogadta volna rendszeres�t�sre az �j fegyvert, az megjelent a nemzetk�zi fegyverpiacon is. Az egyik els� v�s�rl� az Egyes�lt Kir�lys�g volt, ahol 10 ezer fegyvert v�s�roltak, az USA-t megel�zve. (Mai napig a brit SAS elit egys�gek az M-16-ot prefer�lj�k a hazai tervez�s�, de alkalmatlan SA-80 helyett.)

Az USA hadereje nagyon lassan fogadta el az �j fegyvert. Az els� hivatalos rendszeres�t�s mind�ssze 8000 darab volt, a l�gier� r�sz�re 1961 v�g�n. A k�vetkez� a Vietnami K�zt�rsas�g volt, ahol felismert�k, hogy az M-16 kis t�mege milyen el�ny�s az olyan kistermet� katon�k, mint a vietnamiak eset�ben. V�g�l a US Army rendelt 85 000 p�ld�nyt 1963-ban, miut�n a fegyvert �tkeresztelt�k az M-16 n�vre. Nem sokkal ezut�n az Armalite �tadta a gy�rt�si jogokat a Colt Manufacturing Company-nak, mely az M-16-osok legnagyobb hadisz�ll�t�j�v� v�lt. (Az ut�bbi m�sf�l �vtizedben az USA fegyveres er�i r�sz�re k�sz�l� p�ld�nyok t�bbs�g�t az FN USA-beli le�nyv�llalata gy�rtja. - a szerk.)

F� v�ltozatok


Az alap M-16 �nm�k�d� pusk�t 1966-ban k�vette az M-16A1, melyet egy, a z�rat el�retol� seg�dgombbal (forward assist button) l�ttak el a nem megfelel� cs�ret�lt�sb�l ered� akad�lyok lek�zd�se �rdek�ben. Az 1985-ben megjelent M-16A2 er�sebb, �s az SS109/M885-tel is nagyobb l�ved�kstabilit�st el�r�, �j huzagemelked�s� (1-12" helyett 1-7") cs�vet kapott. Ezen a fegyveren m�dosult az el��gy �s a pisztolymarkolat alakja is, illetve nagyon fontos, hogy a sorozatl�v�s �zemm�dot megsz�ntetve, csak 3-l�v�ses k�t�tt sorozatot tud l�ni a fegyver (a katon�k felesleges l�szerpocs�kl�s�nak megakad�lyoz�sa v�gett).
Manaps�g leggyakrabban a TV-h�rad�kban a legfrissebb, M4 jel� karab�lyv�ltozatot l�thatjuk az amerikai katon�k kez�ben, melynek cs�ve csak 14,5 h�velyk hossz�s�g�, tusatalpa pedig betolhat� hordhelyzetben (ezt a fegyvert a CAR-15 karab�lyv�ltozat alapj�n fejlesztett�k ki). Az 1994-ben rendszeres�tett g�pkarab�ly M4A1 v�ltozata levehet� hordfogganty�t kapott, melynek hely�re k�l�nf�le ir�nyz�eszk�z�k (l�zer, �jell�t� stb.) szerelhet� fel. Ez, csak�gy, mint az M16A3, ism�t k�pes a hossz� sorozatok l�v�s�re is. Az ezekhez hasonl�, szint�n levehet� hordfogganty�s M16A4 pedig csak a 3-as sorozatot tudja. Az M16 ezen frissebb v�ltozatait a Colt �s a Bushmaster gy�rtja. Ugyancsak fontos vari�ns az M203 40 mm-es egyl�vet� gr�n�tvet�vel ell�tott kivitel is, melyet m�r a Vietnami h�bor�ban is haszn�ltak az alegys�gek t�zerej�nek megn�vel�s�re.

Nincs g�zdugatty�ja

Szerkezet�t tekintve az M-16 �rdekes fegyver. Forg� z�rfejes, g�zelv�teles, reteszelt z�ras �nm�k�d� fegyver, azonban a hagyom�nyos g�zdugatty�s megold�s helyett itt direkt g�zelv�telt alkalmaztak. Az el��gy alatt fut� v�kony cs�v�n kereszt�l, a c�lg�mbszerkezet al�l vezetik el a cs�b�l a g�znyom�st, egyenesen a z�rvezet� el�, mely h�trafele mozg�s�val kiford�tja, kireteszeli a z�rfejet. A z�rszerkezet h�tramozg�s�t �s helyretol�s�t a tus�ban elhelyezked� helyretol� rug� �s vezet�r�dja szab�lyozza.

Az eredeti hadiv�ltozatok egyes �s sorozatl�v�sre voltak alkalmasak, mely helyett a megrendel� ig�nye szerint egy mechanikus alkatr�sz be�p�t�s�vel a 3-l�v�ses k�t�tt sorozatra korl�toz�s is lehets�ges. A kezel�szervek j�l elhelyezettek �s igen j�l kezelhet�ek. A z�rfogganty� k�z�pen, a tok tetej�nek h�tulj�n�l a n�z�ke alatt kapott helyet, ez a T-alak� karocska mindk�t k�zzel - jobb- �s balkezes l�v� �ltal is - j�l kezelhet�. A t�rkiold� mutat�ujjal, a pisztolymarkolaton val� fog�sv�lt�s n�lk�l aktiv�lhat�. A t�r ki�r�l�sekor a z�r h�tul marad, �gy a t�rcsere ut�ni cs�ret�lt�s gyorsan v�grehajthat� a z�rakaszt� megnyom�s�val. A fegyver eredetileg 20 darabos szekr�nyt�rb�l adogatott, de manaps�g a 30-as �vt�r tekinthet� szinte univerz�lisnak. Ez leggyakrabban alum�niumb�l k�sz�l, de el�fordul m�anyagtest� is (Israeli Defense Force).

Kezdeti probl�m�k

Az M-16-nak nem kellett sokat v�rnia az �lesben tesztel�sre. Csaknem r�gt�n a rendszeres�t�s ut�n bevetett�k a Vietnami H�bor�ban. Itt der�lt ki, hogy az �j fegyver n�h�ny igen komoly "betegs�gben" szenved. Ezek a harct�ren fokozott elkoszol�d�sban �s sorozatos elakad�sban nyilv�nultak meg. Nemsok�ra egy kongresszusi vizsg�l�bizotts�g foglalkozott a k�rd�ssel, �s k�t fontos hibaokra der�tettek f�nyt.

Az els�, hogy a sor�llom�ny� katon�k elmulasztott�k a sz�ks�ges tiszt�t�st (ez r�szben a gy�rt� hib�ja volt, hiszen az els� sorozatokhoz nem k�sz�lt tiszt�t�k�szlet!), az elkoszol�d�s pedig a k�l�nleges direkt g�zelv�teles rendszer m�k�d�se szempontj�b�l kritikus volt. A m�sodik ok, hogy a hadsereg egyik fontos l�szersz�ll�t�ja ekkor �llt �t egy �jfajta l�porra (ball powder), melyn�l m�szk�port alkalmaztak savmegk�t�k�nt az �lettartam meghosszabb�t�s�ra. Ez pedig k�l�n�sen koszosan �g� l�por volt, mely ragad�s maradv�nyokat hagyott a cs�ben, ez �ssze�llva a korommal gyakorlatilag "�sszeragasztotta" a fegyver alkatr�szeit.

Miut�n a l�szert kicser�lt�k, �s a tiszt�t�st megfelel�en oktatt�k az �j katon�knak, az M-16 kezdte megmutatni val�di �rt�keit. A fegyver pontosnak, k�nny�nek, �s igen kis h�trar�g�s�nak bizonyult, mely faktorok igen fontosak a dzsungel-k�rnyezetben harcol� modern katona sz�m�ra.

R�szleges sz�tszerel�s


Az M-16-ot relat�ve egyszer� sz�tszerelni, nincs k�l�nleges szersz�mra sz�ks�g ehhez. El�sz�r egy �lesl�szer l�ved�kcs�cs�val ki kell tolni �tk�z�sig a tok als� r�sz�nek sz�tszed� tengely�t. Ez lehet�v� teszi, hogy a komplett cs�-tokfels�r�szt lehajthassuk az als�r�szr�l, �gy, mint egy FN FAL-n�l, vagy egy duplacs�v� s�r�tesn�l tenn�nk. Ezut�n a felh�z�kart �s a z�rvezet�t kell egyszerre kih�zni a tokb�l, �s kett�szed�s�k ut�n az �reges tus�ban lev� tiszt�t�k�szlettel kipucolni �ket �s a cs�vet. Tov�bbi - nem rutinszer� - karbantart�shoz t�rt�n� teljes sz�tszed�shez c�lszer� a hivatalos US Marines M-16/M-4 fegyermesteri k�zik�nyvet haszn�lni.

Tuningfegyver

A cikkben illusztr�ci�k�nt is szerepl� egyedi fegyver j� p�lda arra, hogy milyen kiterjedt az USA-ban az AR-15 alkatr�szpiac. Manaps�g az amerikai v�s�rl� legal�bb f�ltucat AR-15 gy�rt� k�z�l v�laszthat, akik egy�bk�nt a sz�vets�gi fegyveres szervezetek rendszeres sz�ll�t�i is. Ezeken k�v�l sz�mtalan egy�b c�g gy�rt alkatr�szeket �s k�szleteket, melyek seg�ts�g�vel mindenki maga �p�theti meg a saj�t fegyver�t.

�rdemes megjegyezni, hogy az USA-ban csak a l�fegyver tokja (illetve az AR-15 eset�ben annak als� r�sze) min�s�l f�darabnak, �s csak ezen van gy�rt�si sz�m is, csak ez ker�l regisztr�ci�ra. Minden m�s alkatr�szt teljesen szabadon, ellen�rz�smentesen lehet rendelni, ak�r postai �ton is.
A tesztfegyvert a szerz� �p�tette egy DPMS tokra, mely c�g komplett AR-15-�s�ket is k�sz�t. A tokhoz egy k�szlet lett megrendelve, mely egy 11,5 h�velykes hossz�s�g�, vastag "szubkarab�ly" cs�vet, �s egy lapos tetej� tokot tartalmazott. Erre a sz�ks�gtelen ir�nyz�vonal-magas�t�s n�lk�l lehet felszerelni a t�vcs�vet. Ezut�n egy olyan betolhat� tusa lett felszerelve, mint amilyent a CAR-15-�seieken alkalmaztak a SEALS �s egy�b speci�lis alakulatok Vietnamban. V�g�l pedig egy r�vid�tett pisztolymarkolatot rendeltem egy specialist�t�l. Ez a markolat egy olyan modellen alapszik, mellyel k�s�rleteztek az amerikai l�gier� pil�t�inak szem�lyi fegyvereinek eset�ben.

Ezut�n a fegyver bels� r�szei ker�ltek hely�kre, �s a f�darabokat kellett csak �sszeszerelni az eml�tett fegyvermesteri k�zik�nyv alapj�n. Hasonl�an, mint egy LEGO-j�t�k eset�ben, a fegyvert k�nny� volt �ssze�p�teni, �s semmilyen speci�lis szersz�mra nem volt sz�ks�g, mivel a cs� m�r be volt szerelve a tokba. Az eredm�ny egy nagyon kompakt, pontos �s k�nny� fegyver, hasonl� a modern M4-hez, de m�g ann�l is kisebb. Az �nt�lt� puska legink�bb azokra az 5,56x45-�s karab�lyokra hasonl�t, melyeket egyre t�bb USA-beli rendv�delmi szerv alkalmaz, mint els� sz�m� behatol� fegyvert (entry gun). A tesztfegyver haszn�lata, kezel�se igen �szt�n�s, �s a r�vid cs� ellen�re j�l kontroll�lhat�, hiszen az eredeti l�ngrejt� kiv�l�an m�k�dik. A teljes projekt k�lts�ge mintegy 650 USA doll�r, �s 90 perc szerel�si id� volt.

Referenciamunka


Meg�llap�that� teh�t, hogy az AR-15/M-16 fegyverek �let�ben - mint minden csal�d eset�ben - voltak neh�z pillanatok. Azonban az k�ts�gtelen, hogy a vil�g nyugati fel�ben ez v�lt a vezet� hadifegyverr�, hiszen az USA-n k�v�l m�g sz�mos orsz�g �ll�totta hadrendbe. Ma M-16-osok milli�i szolg�lnak szerte a vil�gon Boszni�t�l Afganiszt�nig, �s ez v�lt azz� a fegyverr�, melyhez minden m�s 5,56x45 mm-es hadipusk�t m�rnek. Ha a kiskaliber� l�szert kell haszn�lni, az M-16 egy j�, �s olcs� v�laszt�s.


Technikai adatok

M-16, M-16A1
Kaliber: 5,56x45 (M193)
hossz:986 mm
cs�hossz:
�res t�meg: 2,89 kg

M-16A2, M-16A3, M-16A4
Kaliber: 5,56x45 (M855)
hossz:1000 mm
cs�hossz:
�res t�meg: 3,77 kg
M-4, M-4A1

Kaliber: 5,56x45 (M855)
hossz (betolt v�llt�masszal):780 mm
hossz (nyitott v�llt�masszal): 861 mm
cs�hossz:
�res t�meg: 3,32 kg